← Vissza a MESZ közleményeihez

MESZ saját cikk · 2026. október 12. · Az eredeti közlemény megjelenése: 2001. szeptember

Már 2001-ben megmérték: mit találtak a bristoli kutatók az energiaital teljesítményhatásáról?

A University of the West of England bristoli kutatói 2001-ben három vizsgálat eredményeit közölték összesen 36 önkéntes részvételével. A tesztelt energiaital a kontrollitalokhoz képest javította az aerob állóképesség és az anaerob teljesítmény vizsgált mutatóit, valamint a reakcióidőt, a koncentrációt és az azonnali felidézést. A résztvevők szubjektív ébersége is nőtt. Ez egy korai kutatás eredménye, nem minden energiaitalra és fogyasztóra érvényes ígéret.

Christopher Alford, H. Cox és R. Wescott munkája az Amino Acids folyóirat 2001. szeptemberi számában jelent meg. A szerzők a University of the West of England pszichológiai tanszékén dolgoztak Bristolban. A közlemény fizikai teljesítményteszteket, kognitív feladatokat és a résztvevők saját éberségértékelését foglalta össze. ^[1]

Mit mértek, és mit találtak?

A vizsgált adag egy 250 ml-es energiaital volt, 80 mg koffeinnel. Az összetételben szénhidrát, taurin és glükuronolakton is szerepelt. A későbbi ISSN-áttekintés is ismerteti a kísérleteket és ezt a koffeinadagot. A közleményben megadott 36 fő a három vizsgálatra együtt vonatkozik; nem minden egyes tesztet 36 résztvevőn végeztek el. ^{[1] [3]}

A szerzők a fizikai és kognitív tesztek kedvező különbségeit statisztikailag szignifikánsnak közölték (p < 0,05). Ez önmagában nem mondja meg, mekkora előnyt jelentene az ital egy hétköznapi feladatban vagy versenyhelyzetben. A szubjektív éberség pedig a résztvevők beszámolója, nem azonos egy objektív teljesítményteszt eredményével. ^[1]

Korai kutatás, korábbi előzményekkel

A bristoli munkát gyakran idézi a későbbi energiaital-szakirodalom, de nem helyes általánosan az első fizikai teljesítményvizsgálatnak nevezni. Geiß és munkatársai már 1994-ben közöltek kutatást egy taurint, koffeint és glükuronolaktont tartalmazó italról, tíz állóképességi sportoló részvételével. Kerékpár-ergométeres terhelést követően a teljes összetételű ital mellett hosszabb kifáradásig tartó időt mértek, mint a vizsgált módosított összetételű italok mellett. A 2001-es közlemény tehát a korai bizonyítékok fontos része, meglévő előzményekkel. ^[2]

Bizonyították az összetevők együttes hatását?

A bristoli szerzők a több területen megfigyelt javulást az összetevők kombinációjával magyarázták. Ez az eredmények értelmezése, nem az egyes összetevők önálló hozzájárulásának vagy kölcsönhatásának bizonyítása. A teljes ital és a kontrollitalok közötti különbségből nem lehet megmondani, mennyit adott az előnyhöz külön a koffein, a taurin, a glükuronolakton vagy a szénhidrát. ^[1]

Az ISSN 2023-as állásfoglalása az energiaitalok teljesítményhatásában elsősorban a koffein és a szénhidrát szerepét tartja tudományosan alátámasztottnak. A többi összetevő ezen felüli előnyének tisztázásához további kutatást tart szükségesnek. ^[3]

Mit mondanak a későbbi értékelések az adagról?

Nyolcvan milligramm koffein egy 80 kg-os személynél 1 mg/testsúlykg adagnak felel meg. A későbbi kutatásokban az ilyen kisebb adagok fizikai teljesítményre gyakorolt hatása nem minden tesztben volt kimutatható. Az ISSN az aerob teljesítmény javulásánál 200 mg feletti, illetve 3 mg/testsúlykg feletti adagokat is említ. Ez nem mindenkire és minden teljesítményfeladatra érvényes minimum, és nem fogyasztási ajánlás. ^[3]

Az éberség külön kérdés. Az EFSA 2011-es tudományos értékelése a koffein éberséget és figyelmet növelő hatását alátámasztottnak találta a felnőtt célcsoportnál; az értékelés legalább 75 mg koffeint tartalmazó adaggal számolt. Ez a koffeinről szóló következtetés, nem az energiaital minden összetevőjének vagy az összes memóriamutatónak a megerősítése. ^[4]

Mire elegendő ez a bizonyíték?

A három vizsgálat kis létszámú volt, egy meghatározott terméket és rövid távú fogyasztási hatásokat értékelt. Az eredményekből nem lehet tartós memóriajavulásra, rendszeres fogyasztás melletti edzésadaptációra vagy hosszú távú egészségi következményekre következtetni. A termékek összetétele és a résztvevők érzékenysége is eltérhet.

Az EFSA 2015-ös biztonsági értékelése szerint egészséges felnőtteknél az egyszeri, legfeljebb 200 mg-os koffeinbevitel nem vet fel biztonsági aggályt. Ez minden koffeinforrásra együtt vonatkozik. A vizsgált 80 mg kisebb ennél, de a biztonsági referencia nem ígér teljesítményelőnyt, és a kis kísérlet sem bizonyítja az ital teljes körű biztonságosságát. ^[5] A fogyasztás további szempontjai a Felelős fogyasztás oldalon olvashatók.

Kiadó és szerkesztő: Magyar Energiaital Szövetség (MESZ), iparági szervezet. A 2001-es eredmények ismertetése a közlemény nyilvános absztraktjára és a későbbi ISSN-áttekintésre épül. Az absztrakt nem teszi lehetővé a részletes módszertani és finanszírozási adatok teljes körű ellenőrzését.

Források

1. Alford, C., Cox, H. és Wescott, R. (2001). A tanulmány témája: egy energiaital hatása a fizikai teljesítményre, a kognitív teljesítményre és a hangulatra. Amino Acids, 21(2), 139–150. DOI: 10.1007/s007260170021. A közlemény absztraktja a PubMedben.
2. Geiß, K. R. és mtsai. (1994): The effect of a taurine-containing drink on performance in 10 endurance-athletes. Amino Acids, 7(1), 45–56. DOI: 10.1007/BF00808445.
3. Jagim, A. R. és mtsai. (2023): International society of sports nutrition position stand: energy drinks and energy shots. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 20(1), 2171314. DOI: 10.1080/15502783.2023.2171314. Nyílt hozzáférésű teljes szöveg.
4. EFSA NDA Panel (2011): a koffein éberséget és figyelmet növelő hatására vonatkozó tudományos értékelés. EFSA Journal, 9(4), 2054. DOI: 10.2903/j.efsa.2011.2054.
5. EFSA NDA Panel (2015): Scientific Opinion on the safety of caffeine. EFSA Journal, 13(5), 4102. DOI: 10.2903/j.efsa.2015.4102. EFSA összefoglaló.