← Vissza a MESZ közleményeihez
MESZ saját cikk · · Az eredeti tanulmány megjelenése: 2012. február 14.
Több sprint, magasabb ugrás: így hatott az energiaital a labdarúgókra egy madridi kísérletben
Tizenkilenc félprofi labdarúgó egy madridi kutatásban cukormentes energiaital, illetve koffeinmentes kontrollital fogyasztása után végzett teszteket és játszott szimulált mérkőzést. Az energiaitalos alkalommal átlagosan magasabbra ugrottak, gyorsabb ismételt sprinteket teljesítettek és többet futottak nagy intenzitással. A kis létszámú vizsgálat egy meghatározott terméket és testsúlyhoz igazított koffeinadagot tesztelt.
Juan Del Coso és munkatársai tanulmánya 2012-ben jelent meg a PLOS ONE folyóiratban. A kutatást a madridi Camilo José Cela Egyetem, a Castilla-La Mancha Egyetem, a spanyol doppingellenőrző laboratórium és a Granadai Egyetem kutatói készítették. Egy csapat 19, átlagosan 21 éves félprofi mezőnyjátékosának adatait elemezték. [1]
Hogyan zajlott a kísérlet?
A játékosok két, egy hét különbséggel tartott alkalmon vettek részt. Az egyik előtt cukormentes energiaitalt, a másik előtt ugyanannyi koffeinmentes, cukormentes Pepsit fogyasztottak. Az energiaital mennyiségét úgy állították be, hogy testsúlykilogrammonként 3 mg koffeint adjon. Ez átlagosan 630 ml ital volt. Egy órával később ugrásteszt, ismételt sprintteszt és kétszer 40 perces, 11 a 11 elleni szimulált mérkőzés következett. [1]
A vizsgálat randomizált, keresztezett elrendezésű volt: minden játékos mindkét italt kipróbálta, így saját kontrolljaként is szolgált. A résztvevők és a vizsgálók kódolt italokat kaptak. A szerzők ugyanakkor jelezték, hogy az ízek kissé különböztek, ezért az ital felismerését nem lehetett teljesen kizárni.
Miben javult a teljesítmény?
| Mért mutató | Kontrollital után | Energiaital után |
|---|---|---|
| Átlagos ugrásmagasság a 15 másodperces ugrássorozatban | 34,7 cm | 35,8 cm |
| A hét 30 méteres sprint csúcssebességének átlaga | 25,6 km/h | 26,3 km/h |
| Teljes megtett távolság a szimulált mérkőzésen | 7352 m | 7782 m |
| 13 km/h feletti sebességgel megtett távolság | 1205 m | 1436 m |
| Sprintszakaszok száma a mérkőzésen | 24 | 30 |
A tanulmány mind az öt táblázatban szereplő különbséget statisztikailag szignifikánsnak közölte (p < 0,05). A mérkőzésen 18 km/h feletti futást tekintettek sprintnek. Az ismételt sprinttesztben a csúcssebességeket átlagolták, ezért a 26,3 km/h nem a teljes 30 méteres futások átlagsebességét jelenti. [1]
Az ugrásmagasság és a nagy intenzitású futás a labdarúgásban fontos fizikai képesség. A kísérlet azonban nem mérte, hogy több gólt szereztek-e, pontosabban passzoltak-e vagy jobban fejeltek-e a játékosok. Az ilyen technikai és mérkőzéseredménybeli előny következtetés lenne, nem a vizsgálatban közvetlenül megfigyelt eredmény.
Mit tudunk az összetevők szerepéről?
Mindkét ital cukormentes volt, így a javulást nem magyarázhatja az energiaitalból származó cukorbevitel. A két ital azonban nem csak koffeintartalmában különbözött: a kontrollital nem tartalmazta az energiaital teljes összetevő-kombinációját. Ezért a kísérlet a vizsgált energiaital és a kontrollital közötti különbséget mutatja meg, nem választja külön a koffein és a többi összetevő hatását. [1]
A vizsgálati adag nem fogyasztási ajánlás
A résztvevők átlagos testsúlya 67 kg volt; a 3 mg/testsúlykg adag ennél körülbelül 201 mg koffeint jelent. A testsúlyhoz igazítás miatt az egyéni adagok eltértek. A 3 mg/testsúlykg tehát nem minden felnőttnél ugyanannyi koffein, és nem azonos automatikusan a 200 mg-os egyszeri referenciaértékkel.
Az EFSA szerint egészséges felnőtteknél az egyszeri, legfeljebb 200 mg koffeinbevitel nem vet fel biztonsági aggályt, szokásos környezeti körülmények között intenzív mozgás előtt sem. Ez minden koffeinforrásra együtt vonatkozik. A sportkísérletben talált teljesítményelőny nem indok a referenciaérték túllépésére. [2]
A pulzus és a becsült izzadás mértéke nem különbözött szignifikánsan a két alkalom között. Ez néhány mért élettani mutató eredménye, nem a teljes körű vagy hosszú távú biztonságosság bizonyítása. A résztvevők fiatal, edzett férfiak voltak, és viszonylag kevés koffeint fogyasztottak rendszeresen; más csoportok eltérően reagálhatnak. A szerzők finanszírozást vagy támogatást nem jeleztek, és összeférhetetlenséget nem jelentettek. [1]
Kiadó és szerkesztő: Magyar Energiaital Szövetség (MESZ), iparági szervezet. A cikk a hivatkozott kutatás és az EFSA-értékelés közérthető összefoglalója.
Források
- Del Coso, J. és mtsai. (2012): Effects of a Caffeine-Containing Energy Drink on Simulated Soccer Performance. PLOS ONE, 7(2), e31380. DOI: 10.1371/journal.pone.0031380. Nyílt hozzáférésű teljes szöveg.
- EFSA NDA Panel (2015): Scientific Opinion on the safety of caffeine. EFSA Journal, 13(5), 4102. DOI: 10.2903/j.efsa.2015.4102. EFSA összefoglaló.