A koffeintartalmú energiaitalok rövid távú teljesítményhatásai felnőtteknél

Strukturált narratív szakirodalmi áttekintés a fizikai és kognitív teljesítményről, valamint a szimulált vezetésről

Európai Funkcionális Italok Szövetsége (EFISZ) · 2026. november 13.

Zenodo DOI: 10.5281/zenodo.24202227

Összefoglaló

Célkitűzés. A koffeintartalmú energiaitalok rövid távú fizikai, kognitív és éberségi hatásainak értékelése felnőtteknél.

Módszerek. Célzott nemzetközi irodalomkeresés alapján 17 kontrollált italvizsgálatot és hét szakirodalmi összesítést tekintettünk át. Az eredményeket végpont és kontrolltípus szerint értékeltük.

Eredmények. Egy 34 vizsgálatot felölelő metaanalízis 13 állóképességi összehasonlítás alapján 0,53-as standardizált hatásnagyságot közölt. A 160 mg koffeint tartalmazó energiaital után az 5 km-es futóidő 2,1%-kal (18 fő), a kerékpáros időfutam ideje 4,7%-kal (12 fő) volt rövidebb a placebóhoz képest. Egyes kísérletekben kedvezően alakultak az erő- és figyelmi mutatók. Két vezetési szimulátorvizsgálatban 80 mg koffeint tartalmazó ital után csökkent a jelzett álmosság, és javultak egyes vezetési mutatók.

Következtetés. A vizsgált energiaitalok felnőtteknél egyes állóképességi, erő-, figyelmi és éberségi mutatókban rövid távú előnyt mutattak. A koffein hozzájárulását állóképességi és figyelmi vizsgálatok támasztják alá. Azonos koffeinadag mellett a többi összetevő hozzáadott előnye bizonytalan. A vezetési eredmények a vizsgált szimulátoros körülményekre vonatkoznak.

Kulcsszavak. Energiaital, koffein, állóképesség, reakcióidő, figyelem, éberség, vezetésszimulátor.

Abstract

Short-term performance effects of caffeinated energy drinks in adults

Objective. To assess short-term effects on physical performance, cognition and alertness.

Methods. This structured narrative review drew on a targeted international literature search and considered 17 controlled beverage trials and seven evidence syntheses. Findings were assessed by outcome and comparator.

Results. A meta-analysis of 34 studies reported a standardised effect size of 0.53 based on 13 endurance comparisons. A drink containing 160 mg caffeine shortened mean 5 km running time by 2.1% (n = 18) and cycling time-trial completion by 4.7% (n = 12) versus placebo in two trials. Some experiments reported favourable strength and attention outcomes. Two driving simulator trials found reduced subjective sleepiness and improvement in selected driving measures after a drink containing 80 mg caffeine.

Conclusions. In adults, the energy drinks studied showed short-term benefits in selected endurance, strength, attention and alertness outcomes. Evidence from endurance and attention studies supports a contribution from caffeine. Additional benefits of the other ingredients remain uncertain in caffeine-matched comparisons. The driving findings apply to the simulator conditions studied.

Keywords. Energy drinks, caffeine, endurance, reaction time, attention, alertness, driving simulation.

Fő megállapítások

• Souza és munkatársai metaanalízisében az állóképességi tesztek összesített standardizált hatásnagysága 0,53 volt. Az izomerő és izom-állóképesség összevont mutatója, valamint egyes sportágspecifikus mutatók is kedvezően alakultak.
• Két kísérletben 160 mg koffeint tartalmazó energiaital után a placebóhoz képest átlagosan 2,1%-kal rövidült az 5 km-es futóidő (18 fő), illetve 4,7%-kal a kerékpáros időfutam ideje (12 fő).
• Szimulált autópálya-vezetésben egy 250 ml-es, 80 mg koffeint tartalmazó adag után kisebb volt a sávon belüli oldalirányú ingadozás és a résztvevők által jelzett álmosság.
• Az összehasonlító vizsgálatok alátámasztják a koffein hozzájárulását. Azonos koffeinadag mellett a teljes ital többletelőnye bizonytalan.
• A hatás az italtól, az adagtól, a feladattól és a kontrolltól függött. Egyes kísérletekben a vizsgált végpontokon nem mutattak ki javulást.

1 Bevezetés

A teljesítményhatás jelentése a feladattól függ. Egy futó- vagy kerékpáros időfutamban a teljesítési idő közvetlenül összehasonlítható. A reakcióidő, a figyelmi válaszok pontossága és az észlelt álmosság eltérő képességeket vagy állapotokat mér. Egy adott eredmény értelmezéséhez ezért az ital összetétele, a koffeinadag, az összehasonlítás módja és a mérés körülményei egyaránt fontosak.

Korábbi áttekintések kedvező eredményeket közöltek az állóképesség, az izomteljesítmény és bizonyos sportágspecifikus feladatok terén (Souza és mtsai., 2017, Jiménez és mtsai., 2021, Jagim és mtsai., 2023). A jelen áttekintés azt vizsgálja, mely rövid távú eredményeket támasztják alá közvetlenül a kontrollált italkísérletek, hogyan viszonyulnak ezek a korábbi összesítésekhez, és milyen következtetés vonható le az azonos koffeinadagú összehasonlításokból.

2 Módszerek

Kérdés és beválasztás. Felnőtteken végzett kontrollált vizsgálatokat értékeltünk, amelyekben koffeintartalmú energiaitalt hasonlítottak össze koffeinmentes placebóval, más kontrollfeltétellel vagy azonos koffeinadagú aktív kontrollal. A vizsgált végpontok a fizikai teljesítmény, a figyelem, a reakcióidő, a memória, az álmosság és a szimulált vezetés voltak. A bevont vizsgálatok között kedvező és egyértelmű különbséget nem kimutató eredmények egyaránt szerepelnek.

Keresés és forráskiválasztás. A témában megjelent nemzetközi szakirodalmat 2026. november 8-án célzott online kereséssel tekintettük át. A kereséshez PubMedben indexelt rekordokat, a PubMed Centralban elérhető közleményeket és kiadói oldalakat használtunk. Az „energy drink” kifejezést többek között a „placebo”, „caffeine-matched”, „endurance”, „time trial”, „Wingate”, „attention”, „reaction time”, „memory”, „simulated driving” és „sleepiness” kifejezésekkel kombináltuk. A közlemények azonosítását a szakirodalmi összesítések hivatkozásjegyzékei és a MESZ kutatási oldalának forráslistája is segítette (Magyar Energiaital Szövetség, 2026a). A kézirat 2026. november 13-i felülvizsgálatakor az azonos koffeinadagú összehasonlításokat Pereira és munkatársai (2024) vizsgálatával egészítettük ki.

Forráscsoportok. Tizenhét kiválasztott kontrollált italvizsgálatot értékeltünk. A hét szakirodalmi összesítés hat metaanalízisből és egy kvantitatív összevonás nélküli szisztematikus áttekintésből állt. Az ISSN állásfoglalását, az EFSA szakvéleményeit és a jogszabályi forrásokat külön háttérként kezeltük. Az izolált koffeint, taurint vagy azok kombinációját alkalmazó kísérleteket az összetevők hatásának értelmezéséhez használtuk.

Adatkinyerés és szintézis. A közleményekből a mintanagyságot, az ital és a kontroll jellemzőit, a végpontokat, a közölt hatásbecsléseket és bizonytalanságukat, valamint a bejelentett finanszírozást vettük ki. A forrás teljes szövegének hiányában a kiadói absztraktot vagy bibliográfiai rekordot használtuk. A százalékos időnyereséget a kontrollidőhöz viszonyítottuk. A közölt standardizált hatásnagyságot SMD-vel, a 95%-os konfidenciaintervallumot 95%-os KI-vel jelöljük.

Áttekintéstípus. Az eltérő végpontok, dózisok és kontrollok miatt az eredményeket végpont szerint szintetizáltuk. Új összesített hatásbecslést nem számítottunk, és a részben átfedő közlemények létszámait nem adtuk össze. A közlés szerkezetét a narratív áttekintések SANRA szempontjai segítették (Baethge és mtsai., 2019). A találatok és kizárások teljes naplója, a független kettős adatkinyerés és a formális torzításkockázat-értékelés hiánya korlátozza az irodalom lefedettségének megítélését.

3 Eredmények

3.1 Állóképesség és időfutam

Az állóképességi feladatoknál több vizsgálat kedvező eredményt közölt. Souza és munkatársai (2017) összesen 34 vizsgálatot vontak be. Az állóképességi tesztek 13 összehasonlításra épülő összesített standardizált hatásnagysága 0,53 volt (p < 0,001), számottevő vizsgálatok közötti eltéréssel (I² = 58,21%). Jiménez és munkatársai (2021) 37 vak, keresztezett vizsgálatban energiaitalokat és koffeintartalmú sportitalokat egyaránt értékeltek. Több sportágban kedvező eredményt találtak, gyakran 3 mg/ttkg körüli adag mellett. Ez az összesítés különböző italokat, korcsoportokat és terheléseket fogott át.

Prins és munkatársai (2016) 18 szabadidős futónál 1413,2 másodperces átlagidőt mértek energiaitallal és 1443,6 másodpercet placebóval egy 5 km-es futópados időfutamon. Az átlagos időnyereség 30,39 másodperc volt (2,1%, 95%-os konfidenciaintervallum 6,39–54,38 másodperc, p = 0,016). A konfidenciaintervallumot az ugyanezen kísérletet ismertető doktori értekezés közli (Prins, 2015). Ivy és munkatársai (2009) 12 edzett kerékpáros rögzített munkamennyiségű időfutamán átlagosan 3690, illetve 3874 másodpercet mértek az energiaital és az ízesített placebo után. A teljesítési idő 184 másodperccel, azaz 4,7%-kal volt rövidebb az energiaitalos feltételben (p < 0,01), az észlelt terhelésben nem mutattak ki különbséget. Mindkét vizsgálatban 500 ml ital 160 mg koffeint, 2 g taurint és 54 g szénhidrátot biztosított. A futókísérletben a kontroll koffein- és cukormentes volt. A kerékpáros vizsgálat kontrollja színezett, ízesített és édesített víz volt.

Lassiter és munkatársai (2012) 15 kerékpárosnál átlagosan mintegy 3%-kal rövidebb szimulált 35 km-es időfutamot közöltek a 160 mg koffeint és 54 g szénhidrátot tartalmazó ital után, koffein- és energiamentes placebóhoz képest. Quinlivan és munkatársai (2015) 11 edzett kerékpárosánál az energiaital és a kapszulában bevitt koffein 3 mg/ttkg koffeint adott, egyező szénhidrát- és folyadékbevitel mellett. Az időfutam a placebóhoz képest 2,8%-kal, illetve 3,1%-kal rövidült. A két aktív feltétel között nem mutattak ki statisztikailag igazolható különbséget. Az energiaital mennyisége 9,4 ml/ttkg volt, ami a csoport átlagtesttömegénél mintegy 770 ml és 247 mg koffein.

Két eltérő protokollban az időeredmény nem mutatott egyértelmű javulást. Phillips és munkatársai (2014) 11 kerékpárosnál 68,6, 68,9 és 69,6 perces átlagidőt mértek a 25 mérföldes szimulált versenyen az energiaital, a koffeinben és szénhidrátban illesztett kóla, illetve a placebo után. Prins és munkatársai (2018) 20 futónál az 500 ml-es energiaitalt külön koffein-, taurin- és glükózfeltétellel, valamint tesztital nélküli kontrollal vetették össze. Az 5 km-es időeredményben az összesített próba nem jelzett különbséget (p = 0,80).

3.2 Csúcsteljesítmény és sportágspecifikus mutatók

Souza és munkatársai (2017) kedvező standardizált hatásnagyságot közöltek az izomerő és izom-állóképesség (0,49), az ugrásteljesítmény (0,29) és a sportágspecifikus feladatok (0,51) terén. A sprint becslése kisebb és bizonytalanabb volt (0,14, p = 0,06).

Chtourou és munkatársai (2019) 19 férfi hallgatónál 160 mg koffeint adó energiaital után, azonos energiatartalmú, koffein- és taurinmentes placebóhoz képest 0,93 W/kg-mal nagyobb Wingate-csúcsteljesítményt (p = 0,025) és 2,69 kg-mal nagyobb kézszorító erőt (p = 0,003) mértek. A fáradási indexben nem mutattak ki különbséget. Lara és munkatársai (2014) 18 női labdarúgónál a 3 mg/ttkg koffeint adó ital mellett 456 méterrel nagyobb össztávot mértek szimulált mérkőzésen (7087 és 6631 méter, p < 0,05). Az ugrásmagasság 27,4 és 26,6 cm volt (p < 0,05). Harrisová és munkatársai (2026) 15 női röplabdázónál, átlagosan mintegy 80 mg koffein bevitele után nem mutattak ki javulást a Wingate-, a kézszorító- és az ugrástesztekben. A vizsgálatok eltérő adagjai és feladatai korlátozzák a közvetlen összevetést.

3.3 Figyelmi és emlékezeti teljesítmény

A kognitív előnyök meghatározott feladatokban jelentkeztek. Schwager és munkatársai (2024) 45 videójátékos felnőttnél a 200 mg koffeint és citikolint tartalmazó ital mellett a kognitív rugalmasság, a végrehajtó működés és a motoros sebesség mutatóiban találtak javulást a többszörös összehasonlításokra alkalmazott Šidák-korrekció után (Cohen-féle d = 0,44–0,63). A tartós figyelem 2,1 pontos eltérése a korrekció után bizonytalan maradt. A résztvevők 76%-a helyesen tippelte meg az italok kiosztását, ami korlátozza a vakosításra alapozott értelmezést.

Chtourou és munkatársai (2019) vizsgálatában az egyszerű vizuális reakcióidő 0,08 másodperccel rövidült (p < 0,0005). Lassiter és munkatársai (2012) egy ujjkopogtatási feladatban a terhelés előtt és után nagyobb sebességet mértek az energiaitalos feltételben. A szerzők ezt az egyszerű kognitív funkciók esetleges javulásaként értelmezték. Krieger és munkatársai (2025) 60 résztvevős vizsgálatában a 200 mg koffeint tartalmazó ital fogyasztásának 28. napján a vizuomotoros teszt találati és kihagyási mutatói a placebóhoz képest kedvezőbben változtak az adag előtti méréshez viszonyítva. Az első napi reakcióidőre az absztrakt kedvező eredményt közölt, a teljes szöveg korrigált páronkénti összehasonlításai viszont a 60. és 120. percben egyaránt p = 0,096 értéket adtak.

Scholey és Kennedy (2004) húsz felnőttnél a 75 mg koffeint és 37,5 g glükózt tartalmazó ital mellett gyorsabb figyelmi válaszokat és jobb másodlagos memóriát mértek. Wesnes és munkatársai (2017) 24 felnőttnél a cukortartalmú ital két összetett memóriamutatójában közepes hatásnagyságot közöltek a cukormentes változathoz és a placebóhoz képest. Az azonos koffeintartalmú cukormentes változatnál ez a hatás nem jelentkezett, ami a cukortartalom szerepére utal; külön cukorág a vizsgálatban nem volt.

Jiannine és munkatársai (2026) 116 résztvevőjénél a pszichomotoros éberségi teszt reakcióideje az adag utáni mérésben mindkét csoportban rövidült. Az energiaital és az azonos, 200 mg-os koffeinadagot adó aktív kontroll között a változásban nem mutattak ki különbséget. Koffeinmentes kontroll hiányában az ismételt tesztelés hozzájárulása nem különíthető el.

Pereira és munkatársai (2024) randomizált, keresztezett kísérletében 21 rendszeresen edző felnőtt fogyasztott egy 200 mg koffeint tartalmazó energiaitalt, illetve azonos koffeinadagú kontrollitalt. A 45 perc múlva mért éberségi reakcióidő átlagosan 13,0, illetve 5,3 ms-mal rövidült. A változásban nem mutattak ki különbséget (p = 0,339). A hangulat, a kézszorító erő és az egyperces fekvőtámaszteszt eredményének változása sem különbözött egyértelműen. Kløve és Petersen (2025) 31 placebokontrollos vizsgálatot és 1455 résztvevőt összegző metaanalízise az önmagában adott koffein mellett kedvező figyelmi eredményeket közölt egészséges, kipihent felnőtteknél.

Oliver és munkatársai (2022) energiaitalnak besorolt beavatkozásainak összevont reakcióidő-becslése 0,64 volt (95%-os konfidenciaintervallum 0,13–1,16). Négy hatásbecslésből három egy olyan kísérletből származott, amely külön szénhidrátos, koffeines és guaranás feltételeket vizsgált (Pomportes és mtsai., 2019). A negyedik becslés a közvetlenül is tárgyalt Lassiter-vizsgálatból származott, és értéke közel nulla volt. Az összesítés ezért csak közvetett kiegészítés a kereskedelmi energiaitalok figyelmi hatásának értelmezéséhez.

3.4 Éberség és szimulált vezetés

Két kontrollált szimulátoros vizsgálatban egy 250 ml-es, 80 mg koffeint tartalmazó energiaitaladag után a résztvevők kisebb álmosságról számoltak be, és egyes vezetési mutatók is kedvezőbben alakultak. Mets és munkatársai (2011) 24 bevont önkéntes közül 21 résztvevő adatait elemezték. Két óra szimulált autópálya-vezetést követő szünetben adták az italt vagy azonos cukortartalmú placebót. A harmadik és a negyedik órában a sávon belüli oldalirányú ingadozás 2,34, illetve 3,06 cm-rel volt kisebb az energiaitalos feltételben. A jelzett álmosság mindkét órában alacsonyabb volt.

Reyner és Horne (2002) 12 résztvevőnél, az előző éjszaka öt órára korlátozott alvása után a szünetet követő első 90 percben kevesebb álmossághoz kapcsolódó szimulátoros eseményt és alacsonyabb jelzett álmosságot figyelt meg az energiaitalos feltételben. Irwin és munkatársai (2020) az alváshiányt követő koffeinbevitelről szóló metaanalízisükben kedvező hatást közöltek a jármű oldalirányú (g = 1,67) és hosszirányú (g = 1,60) kontrolljában. Ez utóbbi összesítés a koffein hatásáról ad közvetett támpontot. A szimulátoros eredmények a közúti balesetek kockázatának változását nem mérik.

3.5 Összetevővizsgálatok

He és munkatársai (2026) 11 randomizált vizsgálatot értékeltek. A koffein és taurin együttes bevitele mellett a csúcsteljesítmény öt vizsgálatra épülő összesített standardizált átlagkülönbsége 0,55 volt a placebóhoz képest (95%-os konfidenciaintervallum 0,21–0,89, alacsony bizonyosság). A kimerülésig eltelt idő kedvező becslése érzékeny volt az elemzési feltevésekre, a reakcióidő pedig erősen eltért a vizsgálatok között (I² = 90,6%). A vizsgálatok többsége kapszulás bevitelt alkalmazott. A gyakran vizsgált 5–6 mg/ttkg-os koffeinadag 70 kg-os testtömegnél 350–420 mg-nak felel meg.

Deng és munkatársai (2025) hálózati metaanalízisének alcsoportelemzésében a kombináció placebóhoz viszonyított becslése kedvező volt az anaerob kapacitásban (g = 0,46, 95%-os Bayes-féle hitelességi intervallum 0,19–0,71) és a reakcióidőben (g = 0,75, 0,29–1,18). A koffeinnel összevetett reakcióidő-becslés hitelességi intervalluma a nullát is magában foglalta. A kombináció többletelőnye az anaerob végpontnál is bizonytalan. Souza és munkatársai (2017) metaregressziójában a teljesítményváltozás a taurinadaggal függött össze, a koffeinadaggal kimutatható összefüggést nem találtak. A vizsgálatszintű összefüggés alapján az egyes összetevők önálló hatása nem választható szét. Jeffries és munkatársai (2020) 80 mg koffein és 1 g taurin kapszulás kombinációjánál nem találtak sprintelőnyt.

3.6 Élettani mutatók és tolerancia

Az élettani változások és a panaszok dokumentálása eltért a vizsgálatok között. Krieger és munkatársai (2025) 28 napos kísérletében nem mutattak ki különbséget a pulzus és a vérnyomás változásában. Az energiaitalos csoportban két, a placebocsoportban egy résztvevő jelzett enyhének minősített panaszt. Lara és munkatársai (2014) nem mutattak ki különbséget a mérkőzés után jelzett panaszok gyakoriságában. Harrisová és munkatársai (2026) vizsgálatában 15 résztvevőből nyolcan enyhe hányingert jeleztek az energiaital után.

Chtourou és munkatársai (2019) a terhelés előtt és után magasabb vérnyomást és vércukorszintet mértek az energiaitalos feltételben. Schwager és munkatársai (2024) a placebóhoz képest 3,7–5,4 Hgmm-rel magasabb szisztolés és 2,9–5,0 Hgmm-rel magasabb diasztolés vérnyomást közöltek. A korrigált QT-intervallumban (QTc) nem mutattak ki eltérést. Phillips és munkatársai (2014) energiaital és koffeinben és szénhidrátban illesztett kóla után enyhe, terhelés alatti vércukorszint-csökkenést, illetve a placeboágnál magasabb terhelés utáni IL-6-szintet mértek. Az eltérő végpontok, a rövid követés és a panaszok eltérő rögzítése korlátozza a biztonságra vonatkozó következtetéseket.

4 Megbeszélés

Az áttekintett területek közül az állóképességi eredmények adták a legkövetkezetesebb kedvező mintázatot. Ezt egy korábbi összesítés és több időfutamvizsgálat is alátámasztja. A Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság állásfoglalása szerint a terhelés előtt 10–60 perccel, 3 mg/ttkg feletti koffeinadagban fogyasztott energiaital javíthatja a mentális fókuszt, az éberséget, valamint az anaerob és az állóképességi teljesítményt (Jagim és mtsai., 2023). Az eltérő eredményű futó- és kerékpáros kísérletek jelzik, hogy az időnyereség nagysága és megismételhetősége függ a feladattól és a kontrolltól (Souza és mtsai., 2017, Prins és mtsai., 2016, 2018, Ivy és mtsai., 2009, Phillips és mtsai., 2014, Lassiter és mtsai., 2012).

Koffein és receptúra. A placebót is alkalmazó kerékpáros összehasonlítás és az izolált koffein figyelmi hatásáról készült metaanalízis alátámasztja a koffein hozzájárulását az állóképességi, illetve figyelmi eredményekhez (Quinlivan és mtsai., 2015, Kløve és Petersen, 2025). Az azonos koffeinadagú kísérletekben a teljes ital többletelőnye bizonytalan maradt (Quinlivan és mtsai., 2015, Pereira és mtsai., 2024, Jiannine és mtsai., 2026). A koffein és taurin kombinációjáról közölt kedvező becsléseket az alkalmazott dózis és a beadási forma mellett azzal együtt kell értelmezni, hogy több végpontnál a koffeinhez képest elérhető többlet bizonytalan (Deng és mtsai., 2025, He és mtsai., 2026).

1. táblázat. Az eredmények értelmezése teljesítményterületenként

A példák eredeti forrásai Prins és mtsai. (2016), Ivy és mtsai. (2009), Souza és mtsai. (2017), Chtourou és mtsai. (2019), Schwager és mtsai. (2024), Jiannine és mtsai. (2026), Mets és mtsai. (2011), valamint Reyner és Horne (2002).

4.1 A bizonyítékok határai

A közvetlen kísérletek többsége kis létszámú, és gyakran fiatal vagy edzett felnőtteken végzett keresztezett vizsgálat volt. A keresztezett elrendezés előnye, hogy a résztvevők saját kontrollként szolgálnak. Az eltérő előzetes koffeinfogyasztás, a kontrollital szénhidrát- és koffeintartalma, valamint a vakosítás sikeressége ugyanakkor befolyásolhatja az eredményeket. A több kognitív végpontot vizsgáló közleményeknél különösen fontos a többszörös összehasonlítás korrekciója.

Az egyedi vizsgálatok egy része szerepel az itt idézett összesítésekben. Souza és munkatársai metaanalízisében például az Ivy-, Lara-, Phillips- és Quinlivan-kísérlet is megtalálható. A koffein–taurin kombinációt tárgyaló He- és Deng-összesítések több közös kísérletet is tartalmaznak. Az egyező irányú eredmények ezért részben ugyanazokon az adatokon alapulnak (Souza és mtsai., 2017, Deng és mtsai., 2025, He és mtsai., 2026).

Több vizsgálat iparági támogatással készült, köztük olyan kísérletek is, amelyekhez a vizsgált ital gyártója adott pénzügyi vagy terméktámogatást. A vizsgálatok közölt támogatását a 2. táblázat jelzi. Az eredmények megítélésében a kontroll megválasztása, a végpontok előzetes kijelölése, a teljes eredményközlés és a független megerősítés együtt fontos.

4.2 Biztonsági és szabályozási összefüggések

Az EFSA (2015) szerint egészséges felnőtteknél az egyszeri, minden étrendi forrásból származó legfeljebb 200 mg koffein bevitele nem vet fel biztonsági aggályt. A megállapítás az intenzív testmozgást kevesebb mint két órával megelőző bevitelre is vonatkozik, szokásos környezeti körülmények között. Egészséges, nem várandós felnőtteknél a nap folyamán elosztott, minden forrásból származó legfeljebb 400 mg-os bevitel sem vet fel biztonsági aggályt. Várandós nőknél a napi legfeljebb 200 mg nem vet fel aggályt a magzat szempontjából, gyermekeknél és serdülőknél pedig a napi 3 mg/ttkg a viszonyítási szint. Lefekvéshez közel már 100 mg is befolyásolhatja egyes felnőttek alvását. Ezeket a biztonsági referenciaértékeket a teljesítménykísérletek dózisaitól külön kell értelmezni. Quinlivan és munkatársai (2015) kerékpáros vizsgálatában például az átlagos egyszeri koffeinadag mintegy 247 mg volt.

Az EFSA 2011-ben ok-okozati kapcsolatot állapított meg a koffein és az állóképességi teljesítmény, illetve kapacitás növekedése között. Az értékelésben a terhelés előtt legalább egy órával bevitt, legalább 3 mg/ttkg-os adaghoz kapcsolódtak a kedvező eredmények. A rendszeres koffeinfogyasztóknál figyelembe vett előzetes koffeinmegvonás időtartama végpontonként eltért (EFSA, 2011a). Az EFSA a koffein és az éberség, illetve a figyelem javulása közötti ok-okozati kapcsolatot adagonként legalább 75 mg koffein esetén értékelte kedvezően (EFSA, 2011b). A tudományos értékelés és az egészségre vonatkozó állítások uniós engedélyezése külön eljárás. Az Európai Parlament 2016-ban ellenezte a négy koffeinállítás engedélyezésére irányuló bizottsági rendelettervezet elfogadását. Az állásfoglalás az éberségre és a koncentrációra vonatkozó állítások egészségügyi jelentőségét és a gyermekeket, illetve serdülőket érintő fogyasztási következményeket is kifogásolta (Európai Parlament, 2016).

Az 1169/2011/EU rendelet III. mellékletének 4.1. pontja a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó kész italoknál előírja a figyelmeztetés és a koffeintartalom mg/100 ml-ben történő feltüntetését. Koncentrált vagy szárított ital esetén a fogyasztásra elkészített italra vonatkozik a küszöb. Kivételt képeznek azok a kávé-, tea-, illetve kávé- vagy teakivonat-alapú italok, amelyek nevében szerepel a „kávé” vagy a „tea” szó (Európai Parlament és Tanács, 2011). A szabály hatálya alá tartozó energiaitalok koffeintartalma így a címkéről leolvasható. A MESZ nem reprezentatív mérésében 17 frissen főzött presszókávé adagonként 44–129 mg koffeint tartalmazott (Magyar Energiaital Szövetség, 2026b).

A szimulátoros kísérletekben mért eredmények az adott feladatokra vonatkoznak. Vezetés közbeni álmosság esetén a biztonságos megállás és a pihenés az elsődleges (NHTSA, é. n.).

5 Következtetés

A koffeintartalmú energiaitalok egyes kontrollált vizsgálatokban rövidítették a futó- és kerékpáros időfutam teljesítési idejét. Egy korábbi metaanalízis az állóképességi tesztek összesítésében szintén kedvező hatást mutatott. Egyes erő-, figyelmi és éberségi előnyök meghatározott feladatokban jelentkeztek. Az összehasonlító vizsgálatok alátámasztják, hogy a koffein hozzájárulhat az állóképességi és figyelmi előnyökhöz. A többi összetevő hozzáadott előnye azonos koffeinadag mellett bizonytalan. A vezetési eredmények a vizsgált szimulátoros helyzetekre vonatkoznak. Az eredményeket az alkalmazott adag, a kontrollfeltétel és a feladat ismeretében lehet értelmezni.

Nyilatkozatok

Szerzőség és érdekeltség. Az áttekintés intézményi szerzője az EFISZ, amely az energiaital-iparág szakmai érdekképviseleti szervezete.

Finanszírozás. Az EFISZ az áttekintés elkészítéséhez nem kapott támogatást. A 2. táblázatban szereplő támogatások az eredeti kísérletekre vonatkoznak.

MI-közreműködés. A forráskeresést, az adatkinyerést és a kézirat szerkesztését az OpenAI ChatGPT és az Anthropic Claude eszközei segítették.

Adatelérhetőség. Az áttekintés a hivatkozott közleményekben közzétett eredményeken alapul. Az alkalmazott italokat, kontrollokat és a kiválasztott végpontokat a 2. táblázat foglalja össze.

Licenc. A mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi (CC BY 4.0) licenc alatt áll.

A bevont kontrollált vizsgálatok áttekintése

2. táblázat. Italadagok, összehasonlító feltételek, kiemelt végpontok és közölt támogatás

KI = konfidenciaintervallum. A támogatási adatok az eredeti vizsgálatok szerzői közlésein alapulnak. A nem igazolható adat a hozzáférhető dokumentáció korlátját jelzi.

Irodalomjegyzék

Baethge C, Goldbeck-Wood S, Mertens S. SANRA—a scale for the quality assessment of narrative review articles. Res Integr Peer Rev. 2019;4:5. doi:10.1186/s41073-019-0064-8

Chtourou H, Trabelsi K, Ammar A, Shephard RJ, Bragazzi NL. Acute effects of an “energy drink” on short-term maximal performance, reaction times, psychological and physiological parameters: insights from a randomized double-blind, placebo-controlled, counterbalanced crossover trial. Nutrients. 2019;11(5):992. doi:10.3390/nu11050992

Deng H, Wang L, Liu P, Bin Naharudin MN, Fan X. Caffeine and taurine: a systematic review and network meta-analysis of their individual and combined effects on physical capacity, cognitive function, and physiological markers. J Int Soc Sports Nutr. 2025;22:2566371. doi:10.1080/15502783.2025.2566371

EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific Opinion on the substantiation of health claims related to caffeine and increase in physical performance during short-term high-intensity exercise (ID 737, 1486, 1489), increase in endurance performance (ID 737, 1486), increase in endurance capacity (ID 1488) and reduction in the rated perceived exertion/effort during exercise (ID 1488, 1490) pursuant to Article 13(1) of Regulation (EC) No 1924/2006. EFSA Journal. 2011a;9(4):2053. doi:10.2903/j.efsa.2011.2053

EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific Opinion on the substantiation of health claims related to caffeine and increased fat oxidation leading to a reduction in body fat mass (ID 735, 1484), increased energy expenditure leading to a reduction in body weight (ID 1487), increased alertness (ID 736, 1101, 1187, 1485, 1491, 2063, 2103) and increased attention (ID 736, 1485, 1491, 2375) pursuant to Article 13(1) of Regulation (EC) No 1924/2006. EFSA Journal. 2011b;9(4):2054. doi:10.2903/j.efsa.2011.2054

EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific Opinion on the safety of caffeine. EFSA Journal. 2015;13(5):4102. doi:10.2903/j.efsa.2015.4102

Európai Parlament és Tanács. 1169/2011/EU rendelet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról. 2011. III. melléklet, 4.1. pont. EUR-Lex

Európai Parlament. European Parliament resolution of 7 July 2016 on the draft Commission regulation amending Regulation (EU) No 432/2012 establishing a list of permitted health claims made on foods other than those referring to the reduction of disease risk and to children’s development and health (D044599/02 – 2016/2708(RPS)). EUR-Lex

Harrisová HE, Bahenský P, Mrkvička T, et al. The effect of Red Bull energy drink on strength, power, and jump performance in female volleyball players: a randomized cross-over trial. Nutr Health. 2026. Előzetes online közlés. doi:10.1177/02601060261497483

He B, Zhou C, Zeng Z, et al. Effects of caffeine–taurine co-supplementation on exercise performance: a systematic review and meta-analysis. Nutrients. 2026;18(20):3434. doi:10.3390/nu18203434

Irwin C, Khalesi S, Desbrow B, McCartney D. Effects of acute caffeine consumption following sleep loss on cognitive, physical, occupational and driving performance: a systematic review and meta-analysis. Neurosci Biobehav Rev. 2020;108:877–888. doi:10.1016/j.neubiorev.2019.12.008

Ivy JL, Kammer L, Ding Z, et al. Improved cycling time-trial performance after ingestion of a caffeine energy drink. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2009;19(1):61–78. doi:10.1123/ijsnem.19.1.61

Jagim AR, Harty PS, Tinsley GM, et al. International society of sports nutrition position stand: energy drinks and energy shots. J Int Soc Sports Nutr. 2023;20(1):2171314. doi:10.1080/15502783.2023.2171314

Jeffries O, Hill J, Patterson SD, Waldron M. Energy drink doses of caffeine and taurine have a null or negative effect on sprint performance. J Strength Cond Res. 2020;34:3475–3481. doi:10.1519/JSC.0000000000002299

Jiannine L, Holen C, Silver TA, Evans C, Antonio J. Consumption of caffeine-containing beverages improves sustained attention and alertness but has no effect on strength or static muscular endurance. J Nutr Sci. 2026;15:e71. doi:10.1017/jns.2026.10122

Jiménez SL, Díaz-Lara J, Pareja-Galeano H, Del Coso J. Caffeinated drinks and physical performance in sport: a systematic review. Nutrients. 2021;13(9):2944. doi:10.3390/nu13092944

Kløve K, Petersen A. A systematic review and meta-analysis of the acute effect of caffeine on attention. Psychopharmacology (Berl). 2025;242:1909–1930. doi:10.1007/s00213-025-06775-1

Krieger J, Schrautemeier A, Hagele A, et al. A randomized study to examine the ability of a caffeine-based energy drink to impact energy expenditure, fat oxidation, and cognitive performance. Nutrients. 2025;17(23):3793. doi:10.3390/nu17233793

Lara B, Gonzalez-Millán C, Salinero JJ, et al. Caffeine-containing energy drink improves physical performance in female soccer players. Amino Acids. 2014;46(5):1385–1392. doi:10.1007/s00726-014-1709-z

Lassiter DG, Kammer L, Burns J, et al. Effect of an energy drink on physical and cognitive performance in trained cyclists. J Caffeine Res. 2012;2:167–175. doi:10.1089/jcr.2012.0024

Magyar Energiaital Szövetség. Energiaital-kutatások és vizsgálatok. 2026a. Megtekintve 2026. november 8. mesz.org/kutatasok/

Magyar Energiaital Szövetség. Tizenhét presszókávé koffeintartalmának laboratóriumi összehasonlítása. 2026b. https://mesz.org/media/energiaital-vagy-presszokave-koffeinmeres/

Mets MAJ, Ketzer S, Blom C, et al. Positive effects of Red Bull® Energy Drink on driving performance during prolonged driving. Psychopharmacology (Berl). 2011;214(3):737–745. doi:10.1007/s00213-010-2078-2

National Highway Traffic Safety Administration (NHTSA). Drowsy driving. É. n. Megtekintve 2026. november 8. www.nhtsa.gov/risky-driving/drowsy-driving

Oliver LS, Sullivan JP, Russell S, et al. Effects of nutritional interventions on accuracy and reaction time with relevance to mental fatigue in sporting, military, and aerospace populations: a systematic review and meta-analysis. Int J Environ Res Public Health. 2022;19(1):307. doi:10.3390/ijerph19010307

Pereira F, Evans C, Rojas J, et al. Beyond the buzz: do energy drinks offer more than caffeine for mental and physical tasks? Int J Exerc Sci. 2024;17(2):1208–1218. doi:10.70252/UIEC6951

Phillips MD, Rola KS, Christensen KV, Ross JW, Mitchell JB. Preexercise energy drink consumption does not improve endurance cycling performance but increases lactate, monocyte, and interleukin-6 response. J Strength Cond Res. 2014;28(5):1443–1453. doi:10.1519/JSC.0000000000000275

Pomportes L, Brisswalter J, Hays A, Davranche K. Effects of carbohydrate, caffeine, and guarana on cognitive performance, perceived exertion, and shooting performance in high-level athletes. Int J Sports Physiol Perform. 2019;14(5):576–582. doi:10.1123/ijspp.2017-0865

Prins PJ. The effect of energy drink ingestion on 5-km running performance in recreational endurance runners. Doktori értekezés. University of Pittsburgh. 2015. https://d-scholarship.pitt.edu/24284

Prins PJ, Goss FL, Nagle EF, et al. Energy drinks improve five-kilometer running performance in recreational endurance runners. J Strength Cond Res. 2016;30(11):2979–2990. doi:10.1519/JSC.0000000000001391

Prins PJ, Welton GL, Ryan EJ, et al. Effects of energy drink functional ingredients on running performance. J Exerc Nutr. 2018;1(2). Folyóiratoldal

Quinlivan A, Irwin C, Grant GD, et al. The effects of Red Bull energy drink compared with caffeine on cycling time-trial performance. Int J Sports Physiol Perform. 2015;10(7):897–901. doi:10.1123/ijspp.2014-0481

Reyner LA, Horne JA. Efficacy of a ‘functional energy drink’ in counteracting driver sleepiness. Physiol Behav. 2002;75(3):331–335. doi:10.1016/S0031-9384(01)00669-2

Scholey AB, Kennedy DO. Cognitive and physiological effects of an “energy drink”: an evaluation of the whole drink and of glucose, caffeine and herbal flavouring fractions. Psychopharmacology (Berl). 2004;176(3–4):320–330. doi:10.1007/s00213-004-1935-2

Schwager LE, Helwig NJ, Rogers EM, et al. Novel energy drink improves cognitive function and mood, without influencing myocardial oxygen demand or ventricular repolarization in adult gamers: a randomized, double-blind, placebo-controlled, crossover trial. J Am Nutr Assoc. 2024;43(1):33–47. doi:10.1080/27697061.2023.2207096

Souza DB, Del Coso J, Casonatto J, Polito MD. Acute effects of caffeine-containing energy drinks on physical performance: a systematic review and meta-analysis. Eur J Nutr. 2017;56(1):13–27. doi:10.1007/s00394-016-1331-9

Wesnes KA, Brooker H, Watson AW, Bal W, Okello E. Effects of the Red Bull energy drink on cognitive function and mood in healthy young volunteers. J Psychopharmacol. 2017;31(2):211–221. doi:10.1177/0269881116681459