← Vissza a MESZ közleményeihez
MESZ saját cikk · · Az ismertetett metaanalízis: 2017; online megjelenés: 2016. október 18.
34 vizsgálat összesítése: a vizsgált energiaitalok több fizikai teljesítménymutatóban kedvező eredményt adtak
Egy 2017-es metaanalízisben a koffeintartalmú energiaitalok egyszeri fogyasztása kedvező eredménnyel járt az erő és izom-állóképesség összevont mutatóiban, az állóképességi tesztekben, az ugrásban és egyes sportágspecifikus feladatokban. A sprint összesített javulása nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét. A tanulmány a nagyobb taurindózist nagyobb teljesítményhatással kapcsolta össze, de ebből az összetevő önálló hatása nem állapítható meg.
Diego B. Souza és munkatársai 34, 1998 és 2015 között megjelent vizsgálat eredményeit egyesítették. A brazil és spanyol kutatók munkája a European Journal of Nutrition 2017-es évfolyamában jelent meg; online már 2016 októberében hozzáférhető volt. A kutatás az egyszeri, rövid távú energiaital-fogyasztás fizikai teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta. [1]
Mit mutatott a 34 vizsgálat?
A szerzők a PubMed, az ISI Web of Knowledge és a SPORTDiscus adatbázisában kerestek tanulmányokat 2015 decemberéig. Az eltérő tesztek eredményeit standardizált hatásmérettel, röviden ES-sel tették összehasonlíthatóvá. Ez az érték nem százalékos javulás: a teljesítménykülönbséget a mérési eredmények szórásához viszonyítja. Az összesítésben az alábbi eredményeket találták. [1]
| Teljesítménymutató | Hatásméret (ES) | Statisztikai eredmény |
|---|---|---|
| Izomerő és izom-állóképesség, összevont kategória | 0,49 | Szignifikáns előny; p < 0,001 |
| Állóképességi tesztek | 0,53 | Szignifikáns előny; p < 0,001 |
| Ugrásteljesítmény | 0,29 | Szignifikáns előny; p = 0,01 |
| Sportágspecifikus feladatok | 0,51 | Szignifikáns előny; p < 0,001 |
| Sprintteljesítmény | 0,14 | Nem szignifikáns; p = 0,06 |
Az erőre és az izom-állóképességre vonatkozó érték egy közös kategória eredménye, ezért nem két külön becslésként értelmezendő. A sprintnél a pozitív átlagos eltérés nem volt elég meggyőző a szokásos statisztikai küszöb mellett. Ez nem bizonyítja a hatás hiányát minden egyes sprintfeladatban, de az összesítés alapján biztos sprintelőny sem állítható. [1]
Miért került előtérbe a taurin?
A kutatók azt is megvizsgálták, összefügg-e a teljesítményhatás nagysága az italok összetevőinek adagjával. A tanulmányok közötti összehasonlításban a nagyobb taurindózishoz nagyobb teljesítményhatás társult (p = 0,04). A koffeinadaggal ilyen statisztikailag szignifikáns kapcsolatot nem mutattak ki (p = 0,21). [1]
Ez a metaregressziós összefüggés nem azonos egy olyan kísérlet eredményével, amely minden más összetevőt változatlanul tartva csak a taurin mennyiségét módosítja. A termékek, a résztvevők és a teljesítménytesztek is eltértek. A kapcsolat ezért további vizsgálatra érdemes jelzés, nem a taurin önálló hatásának bizonyítéka. A koffeindózissal talált nem szignifikáns kapcsolat sem jelenti azt, hogy a koffein hatástalan.
A Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság (ISSN) 2023-as állásfoglalása az energiaitalok teljesítményhatásában elsősorban a koffein és a szénhidrát szerepét tartja tudományosan alátámasztottnak. A többi összetevő ezen felüli, együttes előnyének tisztázásához további kutatást javasol. A két dokumentum eltérő kérdést és bizonyítékkört vizsgál. [2]
Mire vonatkozik az eredmény?
A metaanalízis több kísérlet eredményét foglalja össze, de az alapul szolgáló kutatások módszertani korlátait nem szünteti meg. Az eltérő italok, adagok és tesztek miatt az átlagos eredmény nem ígéret arra, hogy minden termék minden sportágban ugyanakkora előnyt ad. Az egyszeri fogyasztás utáni teljesítményből a hosszú távú edzésadaptációra vagy egészségi hatásokra sem lehet automatikusan következtetni.
A teljesítményhatás és a biztonságosság külön kérdés. Az EFSA egészséges felnőtteknél az egyszeri, legfeljebb 200 mg koffeinbevitelt nem tekinti biztonsági aggályt felvető mennyiségnek; ez az összes koffeinforrásra együtt vonatkozik. A nap folyamán elosztva legfeljebb 400 mg-ra vonatkozó megállapítás egészséges, nem várandós felnőttekre érvényes. Ezek referenciaértékek, nem sportteljesítményhez javasolt adagok. [3]
A metaanalízis szerzői összeférhetetlenséget nem jelentettek. Az energiaitalok sportteljesítményével kapcsolatos későbbi szakmai értékelésről a MESZ Sporttudományi konszenzus című cikke is olvasható.
Kiadó és szerkesztő: Magyar Energiaital Szövetség (MESZ), iparági szervezet. A cikk külső tudományos publikációk közérthető összefoglalója.
Források
- Souza, D. B., Del Coso, J., Casonatto, J. és Polito, M. D. (2017): Acute effects of caffeine-containing energy drinks on physical performance: a systematic review and meta-analysis. European Journal of Nutrition, 56, 13–27. DOI: 10.1007/s00394-016-1331-9. Kiadói oldal és absztrakt.
- Jagim, A. R. és mtsai. (2023): International society of sports nutrition position stand: energy drinks and energy shots. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 20(1), 2171314. DOI: 10.1080/15502783.2023.2171314.
- EFSA NDA Panel (2015): Scientific Opinion on the safety of caffeine. EFSA Journal, 13(5), 4102. DOI: 10.2903/j.efsa.2015.4102. EFSA összefoglaló.